Csemegekukorica


Csemegekukorica eredete

Csemegekukorica több ezer éve fontos élelem, spontán mutációja a mezei kukoricának. Mexikói és közép-amerikai kultúrákban már Kr.e. 3400 óta ették ezt a növényt.

Felépítése

Csemegekukorica a gabonanövényekhez tartozik. Kukorica termését nyár végén takarítják be, amikor a szeme édes és puhává érik. Az aranysárga csövek 15 - 20 cm hosszúak, a levelek körbeölelik a csövet, amin a gabonaszemek vannak. A csövek 1m - 1.80m hosszú magas száron helyezkednek el.
Egy növényen két vagy három cső nő. A mérsékelt éghajlaton, ha a nyár hűvös a csövek nem érnek be.

Hogyan termesszen kukoricát?

A kukoricát a szél porozza be, így jobb ha tömör csoportban van vetve és nem sorokban. A növények egymástól 35-45 cm távolságra, a mini fajták 20 cm–re legyenek. A vetéstől a termésig körülbelül 14 hét telik el.
A növény szereti a termékeny, enyhén savas, jó vízelvezetésű talajt. Védett, napos helyre van szüksége ahhoz, hogy a kalászok beérjenek.
Körülbelül két héttel ültetés előtt elő kell készíteni a talaját. Szerves trágyával, komposzttal vagy műtrágyával pótolhatják a tápanyagokat. Tavasszal beltéren, fűtött helyre is vethető vagy késő tavasszal közvetlenül a saját helyére szabadföldbe vetik.

Csemegekukoricát nem szabad hagyni kiszáradni, az öntözővíz mennyiségét növelni kell, ha a cső telik. Lehet, hogy a növénynek szüksége lesz karóra, ha a terület védetlen helyen van.
A csövek érettségét könnyen meg lehet határozni úgy, hogy a szemet körömmel megnyomjuk. Érett, ha a nyomásra tejes krém szivárog ki. Ha vizes a csutka, akkor a cső éretlen. A friss kukoricát a lehető leghamarabb el kell fogyasztani, mert a cukrok idővel keményítővé alakulnak.
A főzés előkészítése során le kell hántani a leveleket, le kell vágni a szárat és le kell szedni a selymes bojtot (hajat) a csúcsáról.
Nincs konkrét kártevője vagy betegsége, de a meztelen csiga, az egér vagy a madarak károsítása ellen védekezni kell.

Ön tudta? Érdekes tények a csemegekukoricáról

Az indián nők a " Három nővér " termesztési módot alkalmazták, melynél három kultúrát - a kukoricát, a babot és a tököt– termesztettek együtt, hogy mindegyik növény segítse a másik növekedését. Egy talajkupac tetején elvetették a kukoricamagot, két héttel később a bab magot. Miután mindkét növény növekedni kezdett, a tök magját is elvetették.

A kukorica támogatta a babot, amely rögzítette az értékes nitrogént a talajba és táplálta mind a három növényt. A tök fejlődésének kedvezett az árnyék és ahogy terjedt, elnyomta a gyomokat és a nedvességet a talajban tartotta. Ez az ideális módja a növekvő kukorica termesztésnek, amelyet a gyakorlatias gondolkodású kertészek sokfelé alkalmaznak.

Ajánlott termékek