Fehér libatop


Chenopodium album

Termőhely: humuszban és nitrogénben gazdag szellős vályog- és homoktalajok.

Fő csírázási időszak: tavasztól őszig.

Leírás: egylaki, formagazdag, akár 150 cm magas gyom.

Jellegzetességek: a szár alsó metszete kerek, öt szögű. A szár és a levelek hólyagos szőrűek, ezért a növény lisztes-ezüstös megjelenésű. A levélszél rendszertelenül fogazott.

Sziklevelek: húsosak, hosszúak, keskenyek, nyélen ülők, csúcsuk lekerekített.

Lomblevelek: gyakran sokfélék, oválisak- háromszög alakúak, sötétzöldek, többnyire egyenlőtlen, előre  irányuló fogazással. Alsó felük vöröseslila színű, felső oldaluk lisztes-ezüstös bevonatú.

Szár alsó metszete kerek- ötszögű, lisztes ezüstös kinézetű.

Virágzat: kicsi, piramis alakú virágzat, jelentéktelen, zöldes, sűrű, levélhónajban álló gomolyokkal. Egylaki.

Virágzás ideje: Július-szeptember.

Termés: a termést az 5 fogú lepel körbezárja. Átmérője 1,2-1,5 mm.  Felülete ráncos, szürke, fénytelen. A mag lencse alakú, felülete fényes, barnás-fekete vagy fekete.

Mag: kerek, fekete, finoman csíkos, 200-20.000 mag/növény. Magok élettartalma a talajban több mint 30 év. Előfordulás: főként a kapás kultúrákban, kukoricában, pillangósokban, tavaszi gabonában és kertekben.

Jelentősége: a kapás kultúrák jellemző gyomnövénye, a nagy sorközű kultúrák ideális fejlődési körülményeket biztosítanak a számára.

Társnevei: burján, cigányparéj, fehér libatop, fostos paréj, laboda, lisztes paréj, östörparéj, pulykakása.