Monília


Okozója: Monilia fructigena és Monilia laxa 

Tünetek: A gomba fertőzheti a hajtást, a virágot és a termést is. A fertőzött virágon keresztül a kórokozó a hajtásokba hatol, ami következtében a növényi rész fejlődése megáll, hervad, majd elhal, elszárad. Csapadékos időben ezeken a részeken szürkés fehér sztrómák (termőtest párna) jelenik meg. Leglátványosabb kártétel a gyümölcsrothadás. Kezdetben barna foltok jelennek meg, ami rothad és egyre növekszik. A felületén szürkésfehér penészpárnák alakulnak ki. Ezek a gyümölcsök lehullnak, vagy mumifikálódnak, összeaszalódnak a fán.

A kórokozó biológiája: A monília a gombafonállal átszőtt gyümölcsmúmiákkal, vagy a fertőzött hajtásban telel át. Tavasszal az áttelelt gomba szaporító képletei, darabjai szél útján eljut a virágok bibéjére, ahonnan a kocsányon át bejut a növénybe. Az elhalt növényi részben a gomba folyamatosan sporulál (spórát képez), amivel egyre jobban fertőzi a barackfát és a gyümölcs sérülésein keresztül bejut a termésbe és fertőzi azt.

A monília hidegkedvelő, már 8-10 C hőmérsékleten magas páratartalom mellett csírázik. Ennek megfelelően a csapadékos, hűvös, hajnali párás, ködös időben járvány alakulhat ki. A gyümölcs fertőzése a fejlődés bármelyik időszakában bekövetkezhet. A sebek, sérülések elősegíthetik a megbetegedést.

Védelem: Fontos a mechanikai védelem, azaz a beteg hajtások, gyümölcsmúmiák eltávolítása, megsemmisítése. A vegyszeres védekezés a téli lemosó permetezéssel kezdődik. Bimbós állapot végén, virágzás elején ajánlott permetezni TELDOR 500SC gombaölő szerrel, majd teljes virágzáskor ismételjük meg 10 ml/10 liter permetlé dózisával. Később kb. havi rendszerességgel ismételjük meg, ha nagy az infekciós nyomás (fertőzés veszély). A permetezést gyümölcsfertőzés elkerülése érdekében akár termésérésig lehet folytatni.     

Munkaegészségügyi várakozási idő: 0 nap.

Élelmezés-egészségügyi várakozási idő: 3 nap.