Tűzelhalás


A betegség Magyarországon először 1996-ban jelent meg Bács-Kiskun megyében. Gyors terjedésére jellemző, hogy néhány év leforgása alatt az egész ország alma és körte ültetvényeire átterjedt.
A tűzelhalás első tünetei tavasszal jelennek meg a virágok, amelyek először vizenyőssé válnak, majd barna elszáradt „virág múmiákká” alakulnak. Később a hajtásokon és a fiatal gyümölcsökön is jelentkezik a betegség tünete; a „pásztorbot” alakúra száradó hajtásvég, a barnás-fekete összeaszalódott „gyümölcs múmiák” és a rákos ágsebek. A betegség nevében hordozza legjellegzetesebb előrehaladott tünetét, amikor a megfertőződött gyümölcsfákon tűz perzseléshez hasonló, kiterjedt elhalások jelentkeznek.

A járvány kialakulását a környezeti hatások nagymértékben meghatározzák. Amennyiben a napi csapadékösszeg nagyobb, mint 2,5 mm, a napi középhőmérséklet 18C' feletti és a relatív páratartalom meghaladja a 75%-ot, a környezeti feltételek optimálisak. A baktérium áttelelése a rákos ágsebek élő és elhalt szövetrészeinek határán történik. Itt virágzás idejére szaporodnak fel a baktériumok, és az úgynevezett baktériumos nyálkacseppekből fertőződnek meg a virágok. A későbbiek folyamán szinte minden fentebb említett tüneten megjelenhetnek a baktériumos nyálkacseppek, amelyek az eső, a szél és rovarok segítségével a szomszédos fákra, de a távolabbi gyümölcsösökre is tovább terjedhetnek.

Védekezés

A tűzelhalásra különösen érvényes a komplex védekezés fontossága. Ennél a betegségnél nem hagyatkozhatunk a védekezés egyetlen elemére pl. csak a vegyszeres védekezésre. Hiszen, ha az agrotechnika nem támogatja azt ( pl: fertőzött részek folyamatos eltávolításával az ültetvényből), akkor a kémiai védelem hatékonysága drámaian lecsökken, ami természetesen fordítva is igaz. A vegyszeres védekezés ma már előrejelzési módszerek segítségével pontosan időzíthető.
Almatermésű kultúrákban tűzelhalásos betegség ellen a fertőzésre kedvező feltételek kialakulása esetén (a napi csapadékösszeg nagyobb mint 2,5 mm, a napi középhőmérséklet 18 C felett van, ill. a relatív páratartalom 75% feletti), a tünetek megjelenése előtt, megelőzően védekezzünk. Az Aliette permetezéseket  40 g/ 10 l víz dózisban a fertőzés veszélyes időszakban, közvetlenül virágzás előtt kezdjük meg és a teljes virágzásban, valamint az elvirágzás után (azaz az intenzív hajtásnövekedés időszakában) ismételjük meg két alkalommal.