Gyümölcsfák metszése


A metszés nem csupán egy technika, ami a fák megfelelő növekedését segíti elő. Több annál: művészet. Ha mindjárt az elején megértjük az eljárás lényegét, kiváló gyümölcstermésben lesz részünk a következő években.

A lényeg az, hogy fenntartsuk az egyensúlyt a vegetáció és a gyümölcs növekedése között. A metszés segíti a fát abban, hogy a tápanyagok a gyümölcshozatalra koncentrálódhassanak.  

Már a fa fiatal éveiben nagyon fontos a metszés és a fa alakformálásának megkezdése. A cél a növekedés elősegítése azzal, hogy eltávolítunk minden elhalt vagy beteg részt, hogy a termőrügyek fejlődhessenek. Így a gyümölcsfa már fiatal korában megszokja, hogy a kívánt módon növekedjen.

Ahány gyümölcsfajta, annyiféle metszést igényel. Az alma- és cseresznyefák pl. kicsit bonyolultabbak, szezonális metszésre van szükség náluk ahhoz, hogy termékenyek maradjanak és sok gyümölcsöt hozzanak a következő évben. Nem könnyű eldönteni, hogy mit metsszünk le, mivel az egyes ágak nem mindig ugyanolyan idős korukban hoznak gyümölcsöt. A szőlő és a kiwi egyszerűbbek, és erőteljesebb metszésre van szükségük, mivel szezonális gyümölcsöt hoznak.

Nem csupán a gyümölcsfa fajra kell tekintettel lennünk, amikor elhatározzuk, hogy milyen módszert alkalmazunk és milyen gyakorisággal metszük a fáinkat. Az illető gyümölcsfa fajtája, a talajművelési mód, a vízellátás és a talajfajta is fontos befolyásoló tényezők.

Milyen formája legyen a gyümölcsfánknak?

Képzelje el, milyennek szeretné a fát, mielőtt hozzálátna az alakításhoz, metszéshez. Az ültetésre kész, 1-2 éves, már előre a kívánt formára vágott facsemete vásárlása megkönnyíti a helyzetünket, mivel ilyenkor a metszés csupán a forma fenntartására kell hogy irányuljon.

A gyümölcsfánk első formálódó éveiben nagyon fontos, hogy kialakítsuk a fa szerkezetét, egy erős központi ág kialakításával. Ezt az ágat az első évben azután 40 cm – 1,5 m magasságig vissza kell vágni. Ennek a fő ágnak a magassága határozza majd meg a gyümölcsfa végleges formáját.

A leggyakoribb gyümölcsfa formák

Akár a kertben, akár a nagy kiterjedésű gyümölcsösben találhatók a gyümölcsfák, alapvetően három forma jellemző rájuk: szétterülő, váza ill. piramis alakú.

A szétterülő forma kialakítása

A szétterülő vagy vízszintes formájú fák, mint a pálmafa, széles koronával bírnak, és korai éveikben vízszintes támasztékra, huzalra van szükségük. Sok gyümölcsfa fajnak van ilyen formája, pl. az almának, körtének, szilvának és datolyaszilvának. A földtől legalább 30 cm magas facsemetét tél végén ültetik. A következő tavasszal 3 életerős ágat kell kiválasztani, amelyek a későbbi fánk vázát fogják meghatározni. A kiválasztott 3 ág közül kettőt vízszintes huzalhoz kell erősíteni ahhoz, hogy a növekedési irányt megszabjuk és erős váz tudjon kialakulni. A növekedés további szakaszában minden 50 cm-en további alátámasztásra van szükség, hogy a kívánt szerkezet megerősödjék. 5-6 év elteltével kialakul a fa elterülő szerkezete, melynek egy erős, függőleges fő ága és abból kiágazó, vízszintes oldalágai vannak.

A váza formájú gyümölcsfa kialakítása

A váza alakú fák alul keskenyek, felül szélesek, vagyis természetes formájúak. E faforma kialakításának első lépései alapvetően ugyanazok, mint a szétterülő típusnál azzal a különbséggel, hogy 3-5 életerős ágat hagyunk meg. A fordított kúp forma kialakításához használunk huzalt és oszlopokat támasztékul. Ez a gyümölcsfa forma sok alma-, füge és szilvafajtának megfelel, könnyen létrehozható és fenntartható. Az első lépés a váz hosszának meghatározása, ami a földtől a külső ágig mérve, 30 cm-től 1 m-es magasságot jelenthet. A fenti munkát a facsemete ültetése után kell elvégezni.  

A piramis forma kialakítása

A piramis forma akkor jön létre, ha alig avatkozunk be a faforma kialakulásába. Ez az alak sok alma-, körte- és őszibarack fajtának megfelel. A még az ületetőedényben történt formálás után az ágak természetesen nőnek, miközben csak néhány belső ág kerül eltávolításra, hogy a fény könnyebben bejuthasson a korona belsejébe. Néhány esetben, a váz kialakulásának elkerülésére, a piramis alakú gyümölcsfákat egymáshoz közel ültetik, hogy egymásnak természetes támasztékot nyújthassanak.