Gyümölcsfák oltása


Az oltás olyan technika, melynek során egy bizonyos növényről szövetet vesznek, és egyesítik azt egy másik növény szövetével.

Az egyik növényt a gyökérzete miatt választják, ezt hívják alanynak, a másikat viszont a leveléért, virágjáért és gyömölcséért részesítik előnyben, ennek a neve pedig nemes. Az oltásnak számtalan előnye van. Némely fafajta edzettebb, jobban ellenáll a betegségeknek, más fák viszont több vagy ízletesebb gyümölcsöt teremnek, jobb vagy egyenletesebb hozamot biztosítanak.  A kettő egyesítése erősebb fát és jobb, egyenletesebb termést eredményez. Az oltásról növekvő fák hamarabb hoznak termést, mint a magról vagy dugványról neveltek.

Az oltásnak egy sor különféle módja van:

Szemzés

A szemzés úgy történik, hogy az ereje teljében lévő fáról szemzőhajtást, vagy hajtásrügyet (szemet) veszünk, és erős alanyba ágyazzunk. Az alanyon T-alakú bemetszést készítünk, felemeljük a metszés mentén keletkezett két héjszárnyat, és becsúsztatjuk alá a szemet. Ezután a  szárnyakat visszahajtjuk, és természetes raffiával, valamint speciálisan erre a célra kifejlesztett ragasztószalaggal körültekerjük, rögzítve ezzel a szemet. Ha az oltás megered, a ragasztószalag elenyészik, és a fa új része növekedni kezd.

Oltás oltóvesszővel

Ennél a módszernél nagyobb vagy több oltóvesszőt, pl. 2-3 darab, egyenként 2-3 rügyet hordozó vesszőt helyezünk az alanyba.  Az oltóvesszővel való sikeres oltás több módon is elvégezhető. Vágjuk le 6-10 cm-es darabot az oltóvesszőből lehetőség szerint ferdén. Készítsünk függőlegesen egy V-alakú bemetszést a alanyon. Helyezzük az oltóvesszőt az alanyba úgy, hogy a lehető legnagyobb felületen érintkezzenek. Hogy így is maradjanak, szorosan rögzíteni kell egy speciális ragasztószalaggal, amelyet erre a célra fejlesztettek ki.