Vetés a kiskertbe


A védett helyen történő palántaneveléssel ellentétben a közvetlenül elvetett mag ki van téve az időjárás viszontagságainak, a vadvilágnak és a rovaroknak. Ennek ellenére sok zöldségféle, zöldfűszer, egynyári és évelő növény könnyen kel szabaddföldön.

Zöldségfélék

 

A közvetlen vetésű, karógyökérrel rendelkező zöldségfélék (pl. sárgarépa, retekfélék) nem tűrik jól az átültetést. A céklafélék nem ennyire kényesek, de jobban növekednek hűvös talajban, így nincs értelme a magot szobahőmérsékleten elvetni.

A lassúbb növekedésű, melegkedvelő növények, mint pl. a paradicsom, paprika vagy padlizsán, közvetlenül a kertbe vetve alacsonyabb termést hoznak. Ezeknél neveljünk palántát. Más melegkedvelő növények, mint pl. a sütőtök, spárgatök, uborka, bab vagy dinnye szépen fejlődnek, ha a fagyveszély elmúltával közvetlenül a szabadföldbe vetjük el a magokat.

 

Virágok

 

Némely virág, mint pl. a szagosbükköny, szarkaláb és a búzavirág a hűvös földben csírázik a legjobban, ezért a vegetációs időszak elején vessük. Vethetünk közvetlenül a talajba olyan virágos növényeket is, amelyek nem tűrik jól az átültetést, mint pl. a hajnalka, sarkantyúvirág, pipacs és százszorszép.

A magról lassan fejlődő egynyári növényeket érdemes a lakásban csíráztatni. Ilyenek a kleóme-félék (pl. Kleopátra tűje), a petúnia, díszdohány és a bársonyvirág (büdöske). Más melegkedvelő egynyári növények, mint pl. az őszirózsa-félék, a százszorszép és a rézvirág, szabadföldbe elvetve is gyorsan növekednek.

Lépésről lépésre

 

A talaj előkészítése. Gereblyével vagy kézi villával lazítsuk meg a talajt. Oszlassuk el a nagyobb rögöket, és távolítsuk el a szemetet, pl. a szárrészeket, köveket és gyökereket. Juttassunk műtrágyát vagy szerves anyagot a földbe, hogy biztosítsuk a legideálisabb életfeltételeket. Végül simítsuk el a talajfelszínt.

Ültető lyuk készítése. A legtöbb vetőmag csomagolásán feltüntetik a kívánatos ültetési mélységet. Az alapszabály az, hogy a mag átmérőjének a háromszorosát kitevő mélyre vessünk.  Egyik-másik magnak fényre van szüksége a csírázáshoz, ezért a talaj felszínén kell maradnia.

Néhány további tudnivaló:

•Ha a talaj agyagos, és ha kiszárad, hajlamos a kérgesedésre. Az elültetett magot fedje be a kereskedelemben kapható palántázó föld keverékkel.

•Ha az elvetendő magok nagyon kicsik, mint pl. a sárgarépa vagy a díszdohány magja, keverje össze a magokat homokkal az egyenletes vetés érdekében.

•Nagyobb magok pl. borsó vagy bab vetése esetén érdemes hosszú barázdát készíteni, amibe azután – kellő távolságra – belekerülnek a magok. A bambuszbot, ültetőfa vagy ceruza jó szolgálatot tehet az ültető lyukak kialakításánál.

A nedvesség biztosítása.

Vetés után locsolja meg a magokat finom, permetező öntözéssel. Kerülje az erős vízsugarat, hogy a magok az eredeti helyükön maradhassanak. Fontos, hogy a talaj mindvégig enyhén nedves maradjon. Napos helyen ez akár napi kétszeri öntözést is jelenthet.

A vetésterület megjelölése.

 Jelölje meg a vetésterületet különösen akkor, ha az már meglévő növények közé került. Használjon karókat és zsinórt, hurkapálcát, műanyag evőeszközt, bármit, ami egyértelműen mutatja a magok helyét a földben.

A kikelő növény azonosítása. Nézzen utána, hogy fognak kinézni a kikelő magoncok, nehogy gaznak nézze, és kigyomlálja őket. Néhány magfajta zacskóján feltüntetik a magonc képét, de az interneten is találhat rajzot vagy fényképet róluk.

A magoncok kiegyelése.

 A kikelt növénykéket a csomagoláson feltüntetettek szerint ritkítani kell. A gyökerekben kevesebb kár keletkezik, ha kihúzás helyett körömmel, parányi ollóval vagy fogóval elcsípi a ritkítandó növénykéket közvetlenül a talajszint felett.

Védekezés a kártevők ellen.

Tartsa szemmel a palántákat, nem károsítják-e őket éti- vagy meztelen csigák, hernyók vagy egyéb rovarok, és szükség esetén védekezzen a kártevők ellen.